home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
92
/
SOLAR.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-09-14
|
15KB
|
267 lines
@VA jövô energiája@N
@VNapenergia a jövô évezrednek@N
A Nap mint energiaforrás egyre vonzóbbá válik. A kutatók
a chipgyártás anyagaival és módszereivel azon dolgoznak,
hogy a földtörténeti középkorban keletkezett
energiahordozókat felválthassák a napenergiával.
Amikor Bernhard Voss az égre pillant, a látottakra úgy
reagál, mint bárki más. Nem ujjong, ha süt a nap, nem húzza
el az arcát, ha vastag a felhôtakaró. ùgy tûnik, ô is
beletörôdik az idôjárásba, mint mindenki.
A látszat azonban csalóka, hiszen már tíz éve makacs
küzdelmet folytat a freiburgi ISE Fraunhofer Intézet
laboratóriumában, hogy munkára fogja a Napot. Munkatársaival
együtt szinte mindent megpróbál, hogy egyre hatékonyabb
napelemek segítségével akár csak egy százalékkal többet is
megkaparintsanak a Nap roppant energiájából.
A freiburgi tudósok rendelkeznek a legfejlettebb
laboratóriummal a német napkutatók között. Intézetük
számítógépes felszereltsége példás: mintegy hatvan Unix
munkaállomás, számos személyi számítógép és mérôállomás van
összekötve a hálózatban. A tetôn lévô meteorológiai
megfigyelô állomás is ebbe a rendszerbe kapcsolódik -- itt
15 percenként regisztrálják a levegô nedvességtartalmát, a
szélerôsséget és a Nap teljesítményét. Az adatokat egy
óriási adatbankban tárolják. A hálózaton keresztül a 120
kutató mindegyike bármely géprôl hozzáférhet ezekhez az
adatokhoz, a kísérleti és a mérési eredményekhez.
A tudósok munkájukkal a jövô évezred emberének
életfeltételeit akarják megteremteni. A Föld középkorában
keletkezett energiahordozók -- például a kôolaj és a szén --
belátható idôn belül elfogynak. Hatvan, esetleg hetven évig
lesz még elegendô belôlük, vélik egyesek -- száz évig fog
tartani a készlet, mondják az optimistább szakértôk. És van
még valami, ami miatt sürgôssé válik az alternatív
energiahordozók használata: az üvegházhatás, amit a
fosszilis energiahordozók égésekor keletkezô széndioxid
erôsít fel a légkörben, és következményei az egész
emberiséget fenyegetik.
A napenergiáról -- mint a probléma megoldásáról -- már
évtizedek óta beszélnek. A döntô lökést azonban az 1973-as
olajválság adta meg. Ma Németországban sok helyen dolgoznak
Bernhard Vosshoz hasonló tudósok, akik elkötelezték magukat
az úgynevezett fényelektromos jelenség (fotoeffektus), azaz
napfény elektromos energiává alakítása mellett. A
napenergiáért folyó versenyben a freiburgiak mellett többek
között a berlini Hahn-Meitner Intézet, a stuttgarti Német
Repülési és ÿrhajózási Kutatóintézet, és a karlsruhei ISI
Fraunhofer Intézet kutatói is részt vesznek. Egyetemek
alapítottak külön tanszékeket a megújuló energiák számára.
Ahol a jövôrôl van szó, ott az ipar sem akar lépéshátrányba
kerülni: olyan cégek, mint a Siemens, az AEG, a Bosch, a
Telefunken és a Nukem is ki akarják használni a Napban rejlô
üzletet.
Most mindannyian azzal az anyaggal próbálkoznak, amely
több mint harminc évvel ezelôtt lehetôvé tette a
mikroelektronika hatalmas áttörését: az eredmény kulcsa
valószínûleg a szilícium napelemek továbbfejlesztése.
""Túlságosan sokáig elhanyagolták a szilícium napelemek
szerkezetének és technológiájának kutatását" -- panaszkodik
Bernhard Voss. Amikor 1981 júliusában Freiburgban
megalapították a napenergia kutatásával foglalkozó
Fraunhofer Intézetet, az intézet igazgatója, Adolf
Goetzberger professzor, jó lóra tett. Laboratóriumában ugyan
más anyagokat is kutatnak (például a gallium-arzenidet), de
tíz év óta a napelemeik alapanyaga szilícium. Bernhard Voss
már a kezdeti idôk óta a ""napos" intézetben dolgozik. Már
1957 óta -- korábbi munkahelyein, a Valvo, a Semicron és a
BBC cégeknél -- foglalkozik szilíciummal, amely a félvezetôk
kifejlesztéséhez is alapanyagul szolgált. Az intézetben, a
napelemek technológiáját kutató részleg vezetôjeként most
arról kell gondoskodnia, hogy a szilíciumból készült
napelemek hatékonyabbak és fôleg olcsóbbak legyenek.
Voss, aki 65 évesen nemsokára nyugdíjba megy, egyáltalán
nem akar illúziókat kelteni senkiben. Tíz éves freiburgi
tevékenysége hozzásegítette, hogy reálisan mérje fel a
Napban rejlô lehetôségeket. ""Nem álmodozom arról, hogy a
fotoelektromos jelenség hamar tért hódít az
energiatermelésben. A napenergiának már megvan a maga
felhasználási területe, de az elkövetkezô években nem fogja
megoldani problémáinkat" -- mondja.
@VA hatásfok még növelhetô@N
A tíz év mérlegét így foglalja össze: ""Megismertünk,
megvizsgáltunk és dokumentáltunk minden olyan lényeges
összefüggést, amely meghatározza a napelemek hatásfokát.
Kifejlesztettünk egy megbízható technológiát a napelemek
viszonylag olcsó és hatékony elôállítására." De a tudományos
kutatás bizonyára még sokáig nem fejezôdik be.
A hatásfokot, amely megadja, hogy a napenergia hány
százaléka alakul át ténylegesen elektromos energiává, még
lehet növelni. ""A poli- és monokristályos szilíciumból
készült napelemeknél 11 és 13 százalék közötti az átlagos
hatásfok az ipari felhasználásban"" -- magyarázza Voss --,
néhány napelemmodul még 15, 16 vagy 17 százalékot is képes
elérni." A hatásfok világrekordját egy ausztrál
kutatóintézet állította fel. A tudósok laboratóriumi
körülmények között több mint 23 százalékot értek el egy
monokristályos szilíciumból készült tesztnapelemmel; a
freiburgi Fraunhofer Intézet rekordja 20 százalék. Bernhard
Voss nem hisz abban, hogy ezek a laboratóriumi eredmények
ténylegesen elérhetôk lennének a széles körû alkalmazás
során: ""Reálisnak tartom -- mondja -- a 17--18 százalék
elérését, nem túl magas elôállítási költséggel. De aztán már
tényleg nincs tovább."
A napelem hatásfoka elsôsorban a félvezetô szilícium
anyagának tisztaságától függ. Az összefüggés egybôl
világossá válik, ha megfigyeljük a szilícium napelemek
szerkezetét és mûködését. Fotoelektromos effektusnak
nevezzük azt, ha fényelnyeléskor egy szilárdtestben
elektromos feszültség és általa elektromos áram keletkezik.
Nagy hatásfok eléréséhez a szilárdtest-elemnek meg kell
felelnie egy alapvetô feltételnek: a félvezetô fô
jellemzôjének, azaz energiaszintjeinek olyannak kell lennie,
hogy lehetôleg nagy részt nyeljen el a természetes napfény
széles spektrumából.
@VA legfôbb követelmény: nagytisztaságú szilícium@N
A kristályos szilíciumból készült napelemek többnyire
legalább két eltérô vezetôképességû zónából állnak: az
emitterbôl (@Kn+@N réteg) és a bázisból (@Kp@N réteg). Az elnyelt
fény elektronlyuk párokat hoz létre a félvezetô anyagában. A
kisebbségben lévô töltéshordozóknak (elektronok a @Kp@N mezôben,
lyukak az @Kn@N mezôben) a @Kpn@N átmenetnél lévô természetes belsô
elektromos mezô zónájába kell jutniuk. Itt töltésmegoszlás
következik be és ezáltal áram keletkezik. A
töltéshordozóknak elég hosszú ideig kell ""életben
maradniuk" ahhoz, hogy véletlenszerûen diffundálva az
elektromos mezô tartományába érjenek. A töltéshordozók
élettartama igen erôsen függ a szilícium anyagának
tisztaságától. Ha a töltéshordozók idegen atommal
találkoznak, akkor megsemmisülnek, vagy ahogy a szakértôk
mondják: rekombinálódnak. A napelemek hatásfokának
növelésénél az is fontos, hogy a gyártási folyamat minden
lépése tiszta körülmények között történjék.
Tökéletesen tiszta feldolgozást garantál a freiburgi
Fraunhofer Intézet steril helyisége, amely hasonlít a
mikrochip-gyártásban használatoshoz. A steril laboratórium
felállításának 5 millió márkás költségét a Szövetségi
Kutatási Minisztérium biztosította.
Ha már a körülmények hasonlóak, kevésbé meglepô, hogy
maga a napelemek gyártása is hasonló a mikrochipekéhez. Az
elsô lépés az, hogy egy nedveskémiai tisztító--marató
eljárással megszabadítják a szilíciumszeleteket a szerves és
fémes szennyezôdésektôl. Ezután speciális hevítôkemencékben
850 és 1100 Celsius közötti hômérsékleten viszik be az
anyagba a különbözô szennyezôanyagokat. Ez a fázis mintegy
két órát vesz igénybe. Következik a litográfia, ahol az
egyes cellák struktúráját maszkok segítségével világítják a
szilíciumra. A Fraunhofer Intézetben kutatási célokra négy
cellát raknak egy három col átmérôjû szilíciumlapra. Az
utolsó lépésben vákuumgôzöléses eljárással felviszik a fém
érintkezôket a szilíciumlapra.
A steril laboratórium eredményeivel a tudósok igen
elégedettek. A napelemek belsô része tökéletes, szennyezôdés
csak alig mérhetô nyomokban van jelen. Gondot okoznak
azonban a napelemek alsó és felsô felületei: az elkészült
anyagot (a szilíciumtömböt) egy fûrész vágja fel finom
szeletekre; ekkor a fûrészelt felületek nagy mértékben
szennyezôdnek. Jelenleg speciális felületkezeléssel,
úgynevezett felületpassziválással (szilíciumdioxid
segítségével) próbálják tovább csökkenteni a töltéshordozók
veszteségét a napelemek alsó és felsô lapján -- ezáltal még
jobban növekedne a napelemek hatásfoka.
További problémát jelent, hogy a napsugarak
visszaverôdnek a napelemek felületérôl. Egy természetes, sík
felületû napelemnél a napsugárzás 70 százaléka jut be
ténylegesen a cellába, a maradék 30 százalék visszaverôdik,
tehát elvész. A veszteség csökkentése érdekében
visszaverôdést csökkentô réteget visznek a cella felületére.
Azonban van már egy jobb módszer is, amelyet az ipar még nem
alkalmaz: ha napelem felületét gúlaszerûen alakítják ki,
óriási mértékben csökkenthetô a reflexiós veszteség. A
freiburgi intézetben komolyan kutatják és fokozatosan tovább
tökéletesítik ezt a struktúrát, amely eredetileg egy
ausztrál intézetbôl származik. A cél állandóan a cellák
hatásfokának növelése.
Freiburgban a szilíciumon kívül a gallium-arzeniddel is
végeznek kutatásokat. Nemrég a tudósok az újságok
címlapjaira kerültek egy látványos eredménnyel. A Szoláris
Energiarendszer Intézetben 22,3 százalékos hatásfokú
gallium-arzenid napelemeket állítottak elô. Európában ez
eddig a legnagyobb hatásfokú napelem. A fotoelektromos
jelenség szakértôinek a túlságosan drága gallium-arzenid
elsôsorban a sorba kapcsolt és a koncentrátor
napelemrendszereknél érdekes, amelyek kisebb
napelemfelületen ígérnek jó hatásfokot.
Mindezek a törekvések azt szolgálják, hogy a napenergia
kihasználása tudományosabb és hatékonyabb legyen. A célok
megvalósulása azonban még távoli. ""Ha 2000-re sikerül a
napenergia mai költségeit a felére csökkenteni, akkor
büszkék lehetünk" -- véli Bernhard Voss.
A napenergia kutatása nemcsak a német kutatókat
foglalkoztatja. A dallasi Texas Instruments nemrég
jelentette be, hogy csökkenti a napenergia árát. A cég a
Southern California Edison (SCE) áramellátó vállalattal
közösen indított el egy fejlesztési programot, amelynek az
volt a célja, hogy a napenergia költségeit a hagyományos
hálózati áram szintjére csökkentsék. Ebben már nem a
hagyományos -- rideg és törékeny -- cellákat használják,
hanem egy új technológiát, amellyel 17 ezer parányi cellát
lehet elhelyezni egy alumíniumfólián ""napgolyó" formájában.
Ez a fejlesztés azért olcsóbb, mert a szilíciumnak nem kell
olyan tisztának lennie, mint a hagyományos cellákban. A sok
ezer cella a hatásfokot is elônyösen befolyásolja, mert ha
egyik vagy másik cella kiesik, az nem csökkenti jelentôsen a
hatásfokot. Ezzel szemben, ha egy hagyományos, 100
négyzetcentiméteres cella tönkremegy, az nagy mértékben
rontja az összhatásfokot.
@VA Napnak csak akkor lesz esélye, ha elfogy az olaj@N
Az intenzív kutatás és a gyakorlati eredmények ellenére
azonban csak akkor várható a napenergia nagy áttörése, ha a
hagyományos energiahordozók sokkal drágábbak lesznek. A
napelemek tömeggyártásával már talán most is gazdaságosabb
lenne a napenergia felhasználása. Bernhard Voss azonban óv a
túlzott optimizmustól: ""Egyelôre több mint kérdéses, hogy a
már mûködô, napenergia hajtotta kisgépek, szabadidôs
létesítmények, és az egyes elszigetelt megoldások belátható
idôn belül felkeltik-e a tömegtermelés iránti keresletet. De
végül a napenergia kihasználására fog kényszeríteni minket a
mostani energiaforrások kimerülése."
@KKirsten Wolf@N
@VElektromos autók Münchenben@N
@VBenzin helyett napenergia@N
Rüdiger Schweikl, az 52 éves müncheni környezeti elôadó
nemrég szokatlan követeléssel állt a városi tanács elé. A
kipufogógázokkal mérgezett óvárost két--három éven belül le
akarja zárni a belsôégésû motorral mûködô jármûvek elôl.
Attól kezdve már csak olyan autókat engednének be, amelyek
nem bocsájtanak ki káros anyagot -- tehát elektromos
autókat. Schweikl egy évig teszteltette a tucatnyi
elektromos autót (amelyeket pótjogosítvány nélkül lehet
vezetni), mielôtt a városi tanácstagoknak és a sajtónak
bemutatta volna.
A füstmentes járgány energiaforrásául nem szerves
tüzelôanyagokból vagy atomenergiából elôállított hagyományos
áram szolgálna. Rüdiger Schweikl a Napból akarja az energiát
""lecsapolni". Elképzelése szerint a házak és épületek
tetején elhelyezett napelemekkel elôállított energiát a
városi áramellátó hálózatban tárolnák, amelybôl aztán az
elektromos autók akkumulátorait fel lehetne tölteni.
Schweiklnek az az álma, hogy egyszer a magánemberek is
átszálljanak elektromos autóba. ""A második autó lehetne
például egy elektromos járgány" -- véli a tevékeny
környezeti elôadó. A magán naperômûvek költségéhez 30
százalékkal járulnak hozzá Münchenben -- ez talán több
embert ösztönöz arra, hogy a tetôn felállítson egy
""napkutat".
Schweikl jó esélyeket lát arra, hogy szokatlan ötletével
meggyôzze a városi tanácsot. Nyolc évvel ezelôtt már
próbálkozott hasonlóval: akkor sikerült rávennie a városi
tanácsot, hogy Európában elsôként vezesse be az ólommentes
benzin használatát.